A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) márciusban és áprilisban vármegyei közgyűléseket tart, amelyeket vállalkozói fórumok kísérnek. Az országos rendezvénysorozat harmadik állomásán, Debrecenben a VOSZ országos és helyi vezetői, valamint partnerei is részt vettek 2025. március 18-án.
A vállalkozói fórumon aláírták a Debreceni Tudományegyetem és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közötti együttműködési megállapodást, amelyet Eppel János, a VOSZ elnöke, Balogh Károly vármegyei elnök és Bács Zoltán, az egyetem kancellárja látott el kézjegyével.
Az aláírás kapcsán Bács Zoltán a Debreceni Tudományegyetem régióra gyakorolt hatásáról beszélt, kiemelve gazdasági, kulturális és innovációs szerepét.
„A helyi vállalkozások biztosítják a városban a foglalkoztatás több mint 60 százalékát. Debrecen Magyarország egyik fejlesztési központjaként kimagasló eredményt mutatott fel tavaly, a város gazdasága azonban csak akkor lehet igazán sikeres, ha az értékláncba bekapcsolódnak a kisebb vállalkozások” – szögezte le köszöntőjében Papp László, Debrecen polgármestere. A város ennek megvalósításáért partnerséget ajánl a VOSZ számára, hogy Hajdú-Bihar vármegye az ország egyik legsikeresebb térsége legyen.
Eppel János: Már minden vármegyében elérhetőek a vállalkozásfejlesztési irodáink
A VOSZ elnöke, Eppel János előadásában emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb, önkéntes tagsággal rendelkező érdekképviselet már negyedik éve tart vállalkozói fórumokat minden vármegyében. Ennek részeként az éves vármegyei beszámoló küldöttgyűlések mellett találkoznak a helyi vállalkozásokkal is. „Szeretnénk minél hatékonyabban képviselni a vállalkozókat. A most már minden vármegyében elérhető vállalkozásfejlesztési irodáink legfontosabb feladata, hogy legyen olyan hely, ahol lehet találkozni, és ahol értő, támogató tanácsadókkal lehet személyes kapcsolatot kialakítani” – mondta. Eppel János szerint az elmúlt öt év semmihez nem hasonlítható, hiszen a Covid-járvány, a háborús helyzet, és ennek következtében a nemzetközi szállítási láncok megszakítása, az infláció, az energiaválság, a banki kamatok emelkedése, a gazdasági recesszió olyan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások nehezen tudták tervezni üzletmenetüket, működésüket.
„A vállalkozások hangulata 2024-ben negatív volt, ezt mutatta a VOSZ Barométer kutatásunk is. Innen startoltunk 2025-ben, ám a januári adatok szerint továbbra is alacsony a belső fogyasztás és a beruházások mértéke, fennáll az exportbizonytalanság, valamint az infláció kérdése” – mondta. Az idei gazdasági előrejelzésekben is sok a bizonytalanság, a GDP-növekedés mértéke 2,5-3,5 százalék közöttire prognosztizálható. Eppel János kiemelte, hogy az összesen már több, mint 60 ezer főt tömörítő tagvállalkozásoknak a VOSZ országos vállalkozásfejlesztési irodahálózatával gyors, hatékony és vállalkozásbarát szolgáltatásokat nyújt, nagyrészt a VOSZ alapítójáról elnevezett Demján Sándor Program segítségével, a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Program termékeivel, a saját fejlesztésű VOSZPort applikációval, valamint ESG-támogatással.
A VOSZPort-tal kapcsolatban az elnök aláhúzta, az volt a cél, hogy a vállalkozások valamennyi adminisztrációs ügyüket, az összes bejelentési kötelezettséget, NAV-ügyintézést, CRM-feladatokat egy platformon tudják intézni. Eppel János bejelentette, hogy tovább fejlesztik az applikációt, elsősorban digitalizációs és mesterséges intelligencia területen. A vállalkozásfejlesztési irodákon keresztül folyamatosan új termékekkel találkozhatnak az ügyfelek, nemrégiben például arról született döntés, hogy lízing- és biztosítási termékek is elérhetők lesznek.
A VOSZ – az előzetes kutatások és az elfogadott stratégiája mentén – négy különböző területen (pénzügyi források megteremtése, munkaerő, menedzsment/vállalkozói tudás, energia) kínál megoldásokat a vállalkozásoknak. „A jelenlegi nehéz helyzetben a VOSZ megad minden segítséget a hazai vállalkozásoknak, a lehető legszélesebb eszköztárral, forráslehetőségekkel, tanácsadással” – hangsúlyozta. A VOSZ elnöke az országosan működő irodahálózatot egyfajta dimenzióváltásnak nevezte a szervezet életében.
Kozák Ákos: Márciusban tetőzhet az infláció
„Vigyázó tekintetüket egyrészt az inflációra, másrészt a munkaerőpiacra vessék!” – javasolta a vállalkozóknak Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke, aki kutatásaikra alapozva mutatta be Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország gazdasági helyzetét. Az adatok szerint jelenleg elsősorban a háztartások fogyasztása erősíti a folyamatokat, ami várhatóan 2 százalék körül fog mozogni 2025-ben. Az infláció várhatóan 4-5 százalék lesz, és márciusban tetőzhet.
Egy friss KSH-jelentésre utalva hozzátette, a vállalatok hozzáadott értéke Budapesten a legmagasabb, majd Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye következik. Hajdú-Biharban a nagykereskedelem az egyik húzóágazat az országos átlaghoz képest, és az autóipar növekedése is várható a következő években. Kozák Ákos felhívta a figyelmet, hogy a vármegyében 8 százalék a beruházások mértéke, ami kifejezetten jó adatnak számít. A magyarországi beruházási ráta 10 százalékot esett vissza az elmúlt két évben a GDP-hez viszonyítva. „Ha azt vesszük, hogy 1 százalék GDP 800 milliárd forintot jelent, akkor ez a 8 ezer milliárd forintos visszaesés nagyon jelentős, ennek pedig elsődleges oka a gyenge belső kereslet” – tette hozzá Kozák Ákos. A feszes munkaerőpiacon most az látszik, hogy a foglalkoztatottság csökken, a munkanélküliség pedig emelkedik.
A kkv-k 75-85 százalékának jelenleg nincs beszállítói kapcsolata
A VOSZ vármegyei munkájáról tartott beszámolót Balogh Károly Hajdú-Bihar vármegyei elnök, aki elmondta, a Debreceni Tudományegyetemmel kötött megállapodás jelentős előnyökkel jár mindkét szervezet számára. Az elnök azt javasolta a helyi vállalkozásoknak, hogy vegyenek részt az egyetem kurzusain, egyben felhívta figyelmüket a már elindult ESG-képzésekre. „Az egyetemmel közösen tervezünk létrehozni egy gazdaságfejlesztési tanácsot, amelyre Zala vármegyében már van jó példa. Ez koordinálja majd a VOSZ, a Kamara és Debrecen gazdasági szervezeteinek együttműködését” – jelentette be.
Balogh Károly arról is beszélt, hogy a jövőben szeretnék jobban bevonni a helyi kkv-kat és családi vállalkozásokat a vármegye gazdasági életébe, különös tekintettel arra, hogy ma nehéz időszakot élnek a cégek. Ennek egyik eszköze lehet, hogy a multinacionális vállalatok beszállítói legyenek, ami a VOSZ kiemelt programja. „Jelenleg a kkv-k 75-85 százaléka nem rendelkezik kapcsolatokkal nagyvállalatokkal, ezen pedig változtatni kell!” – tette hozzá. Balogh Károly hangsúlyozta, a VOSZ vármegyei szervezetének fontos feladata a munkaerőfejlesztés, ezen a téren konkrét lépéseket tesznek már a közeljövőben.
Előadások HR és pályázati szakértőktől
A rendezvény második részében, a közgyűlés keretein belül szakmai előadásokat tartottak. Papp Imre HR szakértő bemutatott néhány pozíciót, amelyeket az újonnan betelepült nagyvállalkozások munkaerőigényei generáltak. Egyúttal arra is adott tanácsokat, hogy a már működő családi vállalkozások miként tudnak megfelelő munkaerőt találni a jelenlegi helyzetben. Szerinte főleg a családi vállalkozások tudnak stabilitást ígérni az álláskeresőknek a nagyvállalatok esetleges váratlan elbocsátási magatartásával ellentétben. „Ráadásul a nagyvállalati létszámleépítés miatt érkező munkavállalók olyan preferenciákkal rendelkeznek, amelyek pont megfelelnek a családi vállalkozásoknak, a kkv-knak” – tette hozzá. Ennek feltétele a stabil és kiszámítható humánerőforrás-politika, a teljesítményösztönző bér vagy a cafeteria-szabályzat.
„Az elmúlt években nagyon sok pályázati forrás volt elérhető az agrárvállalkozások számára, azonban 2022-2023 környékén a térségben megváltoztak az erőviszonyok, hiszen az agráriumban érvényesült a nagyobb multinacionális vállalatok munkaerő-elszívási hatása” – mondta előadásában Zombor Sándor pályázati szakértő, a VOSZ agrárberuházási tanácsadója. Az új pályázati lehetőségek miatt arra biztatta az agrárvállalkozásokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a vármegyei VOSZ-irodával, mert május-június környékén érkezik az új támogatási források meghirdetése.
Az új GINOP pályázati konstrukciókról, valamint a Demján Sándor Program lehetőségeiről beszélt Szathmári Balázs pályázati tanácsadó. Az uniós források korlátozottan érkeznek a hazai költségvetésbe, miközben a vállalkozások fejlesztési kényszerhelyzetben vannak. Így a Demján Sándor Program 1400 milliárd forintnyi támogatásai nagy mértékben segíthetnek. A vármegyében mintegy 7 ezer vállalkozás regisztráltak, de csak 1800-an nyújtottak be pályázatot. Szathmári Balázs felhívta a figyelmet, hogy elérhető a hitel- és exportösztönző program is, amely a banki piaci hitelkamatokhoz képest számottevően kedvezőbb. Elérhetőek vagy elérhetőek lesznek további források, mint például a Kisfaludy Program, a HIPA vagy az Országos Foglalkoztatási Alap pályázatai. A GINOP PLUSZ programok pályázatait még nem aktualizálták, ezért 2025-ben a menetrend még nem látható. „Ami biztosnak tűnik, hogy a kiírásoknál a kapacitásbővítésről át fognak térni az innovációs és a digitalizációs fejlesztések, a zöld beruházások és a munkahelyek minőségi fejlesztésének irányába” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
„Gyakorlatilag minden nap csúcsot döntünk mind energiafogyasztásban, mind energiatermelésben, ami különösen fontos a kkv-k esetében” – mondta előadásában Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője, a Walker and Weights értékesítési vezetője, bemutatva a VOSZ Vállalkozói Energiatudatosság Fejlesztése Programját. A kkv-k számára fontos, hogy információhoz jussanak az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázatokról. „A VOSZ kiemelt célja, hogy a vállalkozások számára elérhetővé tegye az energetikai szolgáltatásokat, mindezt úgy, hogy könnyen átlátható legyen, adatalapon, gyakorlatilag egy egyablakos rendszeren keresztül” – emelte ki. Az együttműködések során először az energiafogyasztást mérik fel a vállalkozásoknál, javaslatokat tesznek az optimalizációra, mindezt a VOSZ-tagoknak díjmentes tanácsadásként biztosítják 2025. május 31-ig.
(A vezető fotón Balogh Károly, Bács Zoltán és Eppel János)
