„A vármegyében is fontos és kiemelt szerepe van a kis- és középvállalkozásoknak” – emelte ki a rendezvényen köszöntőbeszédében dr. Gégény Zoltán, a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Kormányhivatal igazgatója. Számtalan kapcsolódási pont van a vállalkozók és a kormányhivatal között, például az agrárvállalkozások támogatása, a közös agrárpolitikai stratégiai terv megvalósítása és a vidékfejlesztési program. „A vidékfejlesztési programban jelenleg 365 agrárvállalkozás vár a támogatások kifizetésére 19,6 milliárd forint összegben. Míg tavaly 822 kérelemre 38,6 milliárd forintot folyósított a kormányhivatal, idén már 147 kérelmet bíráltak el 4,8 milliárd forint értékben agrárvállalkozások számára. A közös agrárpolitikai stratégiai terv részeként tavaly 676 kérelemre összesen több mint 165 milliárd forintot folyósítottak” – részletezte az igazgató.

A másik jelentős kapcsolódás a vállalkozókkal a foglalkoztatás. A GINOP PLUSZ Ifjúsági Garancia Program a 15 és 30 év közöttieket próbálja a munkaerőpiacra vonzani, mindezt 2120 fő számára 3,5 milliárd forint támogatással. A TOP PLUSZ programmal pedig a vállalkozóvá válást támogatták. „A vármegye háromhatár-mentiségében óriási potenciál van, különösen a schengeni határok eltörlésével, ami főként a logisztikai szektor számára hozhat új lehetőségeket” – hívta fel a figyelmet a kormányhivatal igazgatója, hozzátéve, ehhez még infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, amelyek jelentős része már folyamatban van.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy több mint tíz éve kötöttek együttműködési megállapodást a Közgyűlés és a VOSZ helyi szervezete között. Az elnök két kapcsolódást említett a helyi vállalkozásokkal, a nemrég indult TOP PUSZ-hoz kapcsolódó paktumprogrammal 7,5 milliárd forintot tudnak munkahelymegtartásra és -fejlesztésre, valamint vállalkozóvá válásra fordítani. Ezen kívül iparterületek és inkubátorházak fejlesztését támogatják önkormányzati partnerséggel Mátészalkán, Kisvárdán és Nyíregyházán.

„Egy szóval úgy tudnám jellemezni a város és a VOSZ közötti kapcsolatot, hogy partnerség” – fogalmazott Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere. Emlékeztetett rá, hogy a múltban megkötött együttműködési megállapodások vállalásait a VOSZ minden esetben teljesítette. Rendkívül fontos az a szolgáltatáscsomag, amelyet a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodája nyújt, ennek megismertetésében a helyi vállalkozások számíthatnak a városra, az önkormányzatra. Az alpolgármester szerint figyelni kell a vállalkozók véleményére, mert ők ismerik legjobban a város életét, hiszen szolgáltatnak, napi szinten találkoznak az itt élőkkel.

Eppel János: A VOSZ aktívan részt vesz a Demján Sándor Program végrehajtásában

A VOSZ elnöke, Eppel János előadásában emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb önkéntes tagsággal rendelkező érdekképviselet már negyedik éve tart vállalkozói fórumokat minden vármegyében. Ennek részeként az éves vármegyei beszámoló küldöttgyűlések mellett találkoznak a helyi vállalkozásokkal is. „Szeretnénk minél hatékonyabban képviselni a vállalkozókat. A most már minden vármegyében elérhető vállalkozásfejlesztési irodáink legfontosabb feladata, hogy legyen olyan hely, ahol lehet találkozni, és ahol értő, támogató tanácsadókkal lehet személyes kapcsolatot kialakítani” – mondta a VOSZ elnöke. Eppel János szerint az elmúlt öt év semmihez nem hasonlítható, hiszen a pandémia, a háborús helyzet, és ennek következtében a nemzetközi szállítási láncok megszakítása, az infláció és az energiaválság, a banki kamatok emelkedése, a gazdasági recesszió olyan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások nehezen tudták tervezni üzletmenetüket, működésüket.

„Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek fejlődni szeretnének, mára nagyon fontossá vált a saját eszközeik maximális kihasználása, a szoros partneri, valamint hatósági együttműködés” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy a tervezésnek mindig van egy racionális és egy érzelmi része, amely során a VOSZ-ra partnerként lehet számítani. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasága, csökkenő mértékben, de továbbra is növekszik, ugyanakkor Európa jelentősen elmarad, amely a magyar gazdaságot a legjobban érinti.

„Magyarország számára a gazdasági növekedést a belső fogyasztás, a beruházások, valamint az export pozitív elmozdulása teremtheti meg” – tette hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy az exportképességet jelentősen befolyásolhatják az autóipart érintő amerikai és német kormányzati intézkedések. Kiemelte az energiaárak alakulásának befolyásoló tényezőit, amelyeknek fontos üzenete, hogy továbbra is törekedni kell az energiafüggetlenségre, a hazai zöldenergia-termelés növelésére. Kitért a beruházások csökkenésére, amelyek jelentősen elmaradnak 2020-2021. eredményeihez képest. Többek között ezek miatt van a vállalkozói üzletihangulat-index, a VOSZ negyedéves Barométer-kutatása eddig nem tapasztalt alacsony szinten.

„A vállalkozások hangulata a 2024-es adatok alapján negatív, innen startoltunk 2025-re, miközben a januári adatok szerint továbbra is alacsony a belső fogyasztás és a beruházások mértéke, fennáll még az exportbizonytalanság, valamint az infláció kérdése” – mondta. Az idei gazdasági előrejelzésekben is sok a bizonytalanság, a GDP-növekedés mértéke 2,5-3,5 százalék közöttire prognosztizálható. Eppel János kiemelte, hogy az összesen már több, mint 60 ezer főt tömörítő tagvállalkozásoknak a VOSZ országos vállalkozásfejlesztési irodahálózatával gyors, hatékony és vállalkozásbarát szolgáltatásokat kíván nyújtani, nagyrészt a VOSZ alapítójáról elnevezett Demján Sándor Program segítségével, a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Program termékeivel, a saját fejlesztésű VOSZPort applikációval, valamint ESG-támogatással.

Gazsi Attila: A VOSZ már öt képviseleti irodát nyitott külföldön

„A VOSZ hagyományosan érdekképviseleti szövetség, mellette sokféle szolgáltatást is nyújtunk a vállalkozásoknak. Jelentős kulturális missziót vállalunk társadalmi szerepvállalásunk részeként, utóbbit elsősorban a Prima Primissima Díjhoz kapcsolódó vármegyei Prima díjakon keresztül, amelyeket 2003-tól szervezünk” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese. Az érdekképviseleti munkán belül a VOSZ foglalkozik országos és helyi, valamint nemzetközi, európai, OECD-szintű kérdésekkel is. A VOSZ már 5 képviseleti irodát nyitott külföldön, a világ legfontosabb gazdasági, kereskedelmi centrumaiban, így az Egyesült Államokban és Kínában is.

„A VOSZ valamennyi hazai vállalkozás érdekeit képviseli, legyen szó bértárgyalásról, a kisebb benzinkutakat érintő problémákról, vagy a külföldi munkaerő kérdéséről. Ugyanígy megvédtük a kiskereskedőket, akiket néhány éve profitmaximalizálással vádoltak” – emelte ki. A munkaerőpiaci változásokkal kapcsolatban a szervezet 6 pontos munkatervet állított össze, ezen belül 14 olyan konkrét lépést sürgettek, amelyek megoldásokat jelentenek, ilyen például a külföldiön dolgozó magyarok hazahívása, különös tekintettel a hiányszakmákra. Arról is beszélt, hogy a VOSZ a hulladékgazdálkodási piac változásaira szintén reagált, folyamatosan javaslatokat fogalmazott meg, ahogyan a kiberbiztonsági díjjal kapcsolatban ugyancsak határozott álláspontot képviseltek a hazai vállalkozások érdekében. „Mindezek mellett számos deregulációs javaslatunk volt, amelyek jelentős része a VOSZ-szervezetektől érkezett, például a vízközmű-díjakkal vagy az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban”. A VOSZ a gazdaságpolitika alakítóival, a gazdasági kormányzattal, más partnerekkel folyamatos párbeszédet folytat.

Gazsi Attila a VOSZ Barométer kutatási adatai alapján kiemelte, Magyarországon a foglalkoztatottság a maximum közelében pörög a mintegy 4,7 millió munkavállalóval. A munkatermelékenységet ugyanakkor robotizációval, digitalizációval lehet és kell növelni. Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása kiemelten fontos lesz a jövőben a vállalkozások számára. Erre a VOSZ célzott képzésekkel készül.

„Gyakorlatilag minden nap csúcsot döntünk mind energiafogyasztásban, mind energiatermelésben, ami különösen fontos a kkv-k esetében” – mondta előadásában Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője, a Walker and Weights értékesítési vezetője, bemutatva a VOSZ Vállalkozói Energiatudatosság Fejlesztése Programját. A kkv-k számára fontos, hogy információhoz jussanak az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázatokról. „A VOSZ kiemelt célja, hogy a vállalkozások számára elérhetővé tegye az energetikai szolgáltatásokat, mindezt úgy, hogy könnyen átlátható legyen, adatalapon, gyakorlatilag egy egyablakos rendszeren keresztül” – emelte ki. Az együttműködések során először az energiafogyasztást mérik fel a vállalkozásoknál, javaslatokat tesznek az optimalizációra, mindezt a VOSZ-tagoknak díjmentes tanácsadásként biztosítják 2025. május 31-ig.

Az eseményen a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága szakemberei interaktív előadásokat tartottak. Hadháziné dr. Kelemen Zita főosztályvezető szerint a VOSZ vármegyei szervezetével tavaly kötött együttműködési megállapodás célja elsősorban a kezdő vállalkozások támogatása és mentorálása, amely a NAV esetében már 10 éves múltra tekint vissza.

Balogh Csaba főosztályvezető-helyettes a vállalkozókat érintő aktuális adózási kérdésekről beszélt. Bejelentette, hogy a korábbi magánszemély képviselet kizárólagossága helyett már maga a szervezet határozhatja meg, ki fog eljárni az adóhatóságnál. Arról is szólt, hogy a késedelmi pótlékokat a korábbi gyakorlattól eltérően már havonta, minimum ötezer forint tartozás esetén számolják fel. Felhívta a figyelmet a kötelező adategyeztetési eljárásra, ez aktuális feladat a vállalkozások számára, fő célja a kisebb hibák korrigálása.

Czomba Csaba: Bemutatjuk a legsikeresebb helyi vállalkozásokat

Az esemény házigazdája, Czomba Csaba, a VOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke a közgygyűlés előtt megerősítette azokat az országos tendenciákat, amelyek szerint a vállalkozások nehezen terveznek, a gazdasági bizonytalanságok miatt elsősorban tartalékolnak, a beruházásokkal kivárnak. Kiemelte, hogy a vármegyei iroda 2024-ben 1757 Széchenyi Kártya hitelkihelyezést közvetített több mint 76 milliárd forint összegben. Erre az évre kiemelt feladatként határozta meg a vállalkozásfejlesztési iroda ismertségének növelését, a vállalkozókat érintő információk minél hatékonyabb terjesztését. Czomba Csaba bejelentette, külön programot terveznek, amely során a sajtón keresztül is bemutatják majd a legsikeresebb tagvállalkozások történetét.