A Virtuális Erőmű Program (VEP) Nagykövet díjat Gál László fejlesztéspolitikai és energetikai szakember vehette át a rendezvényen, a legzöldebb település díját Vértesszőlős kapta, a legzöldebb vármegyévé Somogy vármegyét választották, az év legzöldebb beruházója díjat pedig a Masterplast képviselője vehette át. Továbbá 70 magánszemély, illetve szervezet, önkormányzat és vállalkozás képviselője részesült díjakban, így ismét elismerték a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) munkáját is.
A díjat a Szövetség képviseletében Gál É. Beáta, a VOSZ kommunikációs és marketing igazgatója és Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke vette át. „A VOSZ számára kiemelt stratégiai téma az energiahatékonyság és az energia zöldítése, ezért Mentorszervezetként nagy örömmel támogatjuk a programot. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy immár harmadik éve, Barabás Tamás társelnök úr szavaival élve – hagyományosan – átvehettük a VOSZ nevében a Mentorszervezet díjat, mely elismeri elkötelezettségünket és támogatásunkat a fenntartható energetikai fejlesztések iránt” – írja Facebook-bejegyzésében Gál É. Beáta.

A Virtuális Erőmű Program (VEP) célkitűzése a paksi atomerőmű kapacitásának megfelelő energia megtakarítása 15 év alatt, ennek már a 80 százaléka teljesült – jelentette ki Szili Katalin. A miniszterelnöki főtanácsadó a VEP örökös védnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a program annál inkább fontos, mert miközben az elmúlt évszázad '70-es éveiben még „egy bolygót”, használtunk, ma már 1,7 bolygó erőforrásait használjuk fel. Hangsúlyozta, hogy a program célja az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások bővítése fizikai erőművek építése nélkül. Egyfajta nem látható erőmű, ami úgy csökkenti az ország energiaigényét, hogy hatékonyabb energiafelhasználására ösztönöz. A díjazottak nem csak energiát takarítanak meg, de példát is mutatnak a környezeti, természeti, társadalompolitikai és gazdasági célok összehangolása terén.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy kevés olyan alkotmány, alaptörvény létezik a világon, mint a magyar, amely a fenntarthatóságot szemléletmódként is figyelembe veszi, a környezeti, társadalmi, szociális és az ökológiai kérdéseket egyben kezeli és kinyilatkoztatja, hogy figyelembe kell venni a jövő generációk érdekeit és az egészséges környezethez való jogát minden állampolgárnak. Szili Katalin furcsának nevezte, hogy miközben már szinte minden társadalmi kezdeményezésnek van világnapja, az energiahatékonyságnak nincs, ezért indítványozza: közösen javasolják az ENSZ-nek egy energiahatékonysági világnap létrehozását.
Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a díjátadón úgy vélekedett, hogy a VEP a magyar klímapolitikai és energiahatékonysági törekvések egyik emblematikus kezdeményezése. Évente 4,7 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkenti az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben 1500 megawatt fosszilis alapú energiatermelést vált ki megújuló alapokra helyezve. Ez azt jelenti, hogy már második a hazai erőművek rangsorában, annak köszönhetően, hogy a programhoz évről-évre egyre több intézmény, cég, önkormányzat és magánszemély csatlakozik. A program során megvalósuló energiamegtakarítás nem csupán anyagi előnyt jelent, hanem a résztvevők hozzájárulnak a nemzeti klímavédelmi és energiahatékonysági célok megvalósításához is. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország kormánya vállalta, hogy 2030-ra az 1990-es értékhez képest a felére csökkenti az ország üvegházhatású-gáz kibocsátását. A VEP-nek is köszönhetően máig 48 százalékkal sikerült csökkenteni ezt a mennyiséget.

Molnár Ferenc, a programot alapító Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. tulajdonosa felidézte: a nemzetközi kutatások szerint a fenntarthatósággal foglalkozó vállalkozások 9-10 százaléka képes legalább 3 évig működni, és csupán egy százalékuk éri meg a tíz évet. Ehhez képest a VEP immár 15 éve működik, ami azt mutatja, hogy egyediséggel rendelkeznek a világban. Ugyanakkor minden várakozást felülmúl a fejlődési pálya dinamikája, hiszen az elmúlt öt évben évente átlagosan 150 megawattnyi energiamegtakarítást értek el, ami egy közepes méretű város teljes éves energiafogyasztásával egyenlő.

Hangsúlyozta, hogy 2019 óta olyan szabályozási eszközök segítik a program megvalósítását, mint az Energiahatékonysági Kötelezetti Rendszer és ilyen lesz a karbon kreditekre alapozott szabályozás, amelyek ösztönzik a partnerek csatlakozását a VEP-hez. Ezek pénzügyi előnyöket is biztosítanak a projektpartnerek számára, ám társadalmilag is hasznot hajtanak. (MTI/VOSZ)

